Mammográfia: Miért fontos és hogyan történik a vizsgálat?

A nők körében a vezető daganatos megbetegedés az emlőrák. A megelőzésében fontos szerepet játszanak a szűrővizsgálatok, melynek első és elengedhetetlen lépése az önvizsgálat. A további vizsgáló módszerek közé tartozik az emlőultrahang és a mammográfia is.

Az emlők lágyrészének röntgenvizsgálata (mammográfia) - kiegészítve az emlők fizikális vizsgálatával - képes kimutatni akár 5 mm átmérőjű korai rákot is.

Mammográfia - Daganatos mell	Mammográfia - Egészséges mell

Az emlőről készülhet úgynevezett natív felvétel, melynek nagy a felbontóképessége. A felvételen jól elkülöníthető a zsírszövet, a mirigyállomány, a kötőszövet és a kóros elváltozások.

A másik típus a digitális mammográfia, mely a kisebb sugárterhelés miatt jobban használható szűrővizsgálatként. Emellett nagy előnye, hogy az expozíciós hibákat utólag is ki lehet javítani, illetve, hogy a felvételek digitálisan nagyíthatók, így újabb sugárterhelésnek nincs kitéve a beteg.

Magyarországon és az Európai Unióban az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlásait fogadják el mértékadónak, mely szerint a mammográfia 45-65 év között, kétévenként indokolt (Magyarországon 2001 őszén indult el az a rákszűrő program, melynek keretében a 45 és 65 év közötti nők névre szóló értesítést kapnak a rákszűrés esedékességéről). Hasznos viszont tudni arról, hogy az ultrahang-diagnosztika akkor is rendelkezésre áll, ha ez alatt a kor alatt van, ám veszélyeztetettnek érzi magát!

Maga a vizsgálat nagyobb előkészületet nem igényel. A mammográfiára legalkalmasabb időpont a még menstruáló nőknél a menstruációs ciklus második hete, egyébként bármely időpontban elvégezhető.

A felsőtestet kell szabaddá tenni, hogy az emlő vizsgálhatóvá váljon. A felvételt asszisztensek készítik, orvos utólag elemzi a felvételeket az orvosi dokumentációkkal összevetve. Először megtörténik a mell áttapintása, ezt követően pedig a röntgengép elé kell állni, és az emlőt rá kell helyezni a röntgen filmet tartalmazó felületre. Felülről egy plasztik lappal összenyomatják a mellet, de nem kell félni, sérülés nem következhet be. Az összenyomásnak az oka, hogy kevesebb képlet vetüljön egymásra a felvétel során, illetve hogy az emlő elmozdulása ne rontsa a felvétel minőségét.

A 45 és 65 év közötti nők automatikusan behívót kapnak kétévente mammográfiás vizsgálatra, ennél gyakrabban nem indokolt a problémamentes lakosság szűrése.

A szűrővizsgálat eredményét nem kell helyben megvárni, postán fogják kiküldeni, ahogy a beszólító levelet is. Amennyiben a vizsgálat során eltérést találtak további vizsgálatokra hívják be a beteget.

Amennyiben valamilyen gyanú van emlőrákra, úgy korábbi életkorban is lehetőség van beutaló alapján a vizsgálat elvégzésére.

A kor előrehaladtával nő a mellrákban való megbetegedés kockázata, ezért attól függetlenül, hogy behívót már nem kapnak, a 65 év feletti nőknek évente szűrővizsgálatra kell menniük háziorvosi beutalóval, amit saját maguknak kell kérni.

Mikor nem ajánlott a mammográfia vizsgálat elvégzése?

A vizsgálatnak abszolút ellenjavallata nincs, azonban terhesség alatt, szoptatás során, illetve közvetlenül menstruáció előtt nem ajánlott az elvégzése.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Az emlődaganat magas halálozási aránya miatt jobb minél hamarabb felismerni a rákot. A kisebb elváltozások még nem tapinthatók, azonban a mammográfia során már kimutatható. Különösen veszélyeztetettek azok a nők, akiknek a családjában már előfordult emlőrák, ha más típusú daganatos megbetegedésben már érintettek voltak, ha egészségtelen életmódot folytatnak, elsősorban dohányoznak, illetve ha bármiféle gyanús jelet tapintanak vagy észlelnek a mellükben.

Tudjon meg többet! Mellrák, emlőbetegségek

A szűrővizsgálat országos bevezetése óta jelentősen csökkent az emlőrák miatti halálozás aránya.

További szűrési, diagnosztikai lehetőségek

• Szakorvosi tapintásos emlővizsgálat: A fizikális emlővizsgálatot szakorvos végzi, növelve ezzel a szűrővizsgálat eredményességét. Tudnunk kell azonban, hogy tapintásos vizsgálat ellenére a kicsi, és ezért észrevétlenül maradt daganat az emlőben tovább növekedhet, ezért gyanú esetén feltétlenül szükséges a mammográfia vagy az ultrahangos diagnózis – még akkor is, ha semmi sem tapintható.

• Ultrahangos szűrés: Az ultrahangos emlőszűrés során az emlők állományát és a hónaljárok képleteit monitorozzák. Rendszerint daganatot, cisztákat, tályogokat keresnek, de a daganatos betegségek nyirokcsomó-áttétei is kimutathatók ultrahanggal.

• Diagnosztikus mammográfia: Pontosabb, részletesebb (több irányból, nagyított felvételek) vizsgálat a szűrő jelleggel elvégzett mammográfiához képest. Az esetek 90%-ában képes az emlőelváltozások leírására.

• Diagnosztikus emlő-MR: Amennyiben a mammográfia eredménye kétséges, felmerül többgócú térfoglalás lehetősége emlő MR (mágneses rezonancia) vizsgálat elvégzésére van lehetőség.

• Finomtű-biopszia: A legkevésbé invazív eljárás, mely során citológia minta (tehát sejtes elemek) vételére van lehetőség. Nagyobb kiterjedésű elváltozások esetén ultrahangvezérelten elvégezhető a vizsgálat, amennyiben kisméretű, bizonytalan elváltozásból történik a mintavétel, úgynevezett stereotaxiás mintavételek elvégzése javasolt (mammográfia, illetve MR-vezérelten).

• Vastagtű-biopszia (core biopszia): Amennyiben pontos szövettani diagnózist kívánnak felállítani (pl. pozitív citológiai vizsgálat után, neoadjuváns kezelések megkezdése előtt) vastagtű-biopszia elvégzése javasolt. Ez az eljárás nagyobb invazivitású beavatkozást jelent, azonban az itt nyert szövethengerből pontosabb szövettani diagnózis nyerhető (pl. az esetleges emlőtumor hormonreceptor-státusza meghatározható).

• Excisiós biopszia: Amennyiben nem sikerül sem vékonytű-biopsziával, sem core biopsziával diagnózishoz jutni sebészi feltárás történhet az elváltozás azonosítása érdekében.

Forrás: WEBBeteg.hu